1. Alapszerkezet

（1） tartály: Lezárt fémdoboz, általában alumíniumból vagy acélból, amely képes ellenállni a nagynyomásnak.

 （2） Tartalom: folyékony vagy szuszpendált részecskék (pl. Festék, alkohol, gyógyszerek stb.).

（3） hajtóanyag: Gáz vagy cseppfolyósított gáz, amely nyomást gyakorol (pl. Propán, bután, szén -dioxid vagy nitrogén).

（4） Szeleprendszer: fúvókák és rugóval töltött szelepek a kidobás szabályozásához.

2. Alapvető tudományos alapelvek

（1） Nagynyomású környezet:

A tartály nyomás alatt áll, és a hajtóanyagot egyidejűleg létező folyadék és gáznemű formában tárolják. Az ideális gáztörvény (PV = NRT) szerint a gáznyomás fordítottan arányos az állandó hőmérsékleten. A szelep bezárásakor a rendszer dinamikus egyensúlyban van: a folyékony hajtóanyag elpárolog, hogy fenntartsa a gázfázis nyomását.         

（2） Trigger injekció:

A fúvóka megnyomásakor a szelep kinyílik, a nyomás a tartály belsejében zuhan, és a folyékony hajtóanyag gyorsan elpárolog és bővül (fázisváltás hőelnyelése), a tartalmat nagy sebességgel kiszorítva a fúvókából.

（3） Elmozdítási mechanizmus:

 Ahogy a tartalom áthalad a keskeny fúvókán, az áramlási sebesség drasztikusan növekszik (Bernoulli alapelve alapján), míg a hajtóanyag párologtatása által generált kinetikus energia apró cseppekké (porlasztás) bontja a folyadékot, és aeroszolt képez.    

3. A hajtóanyagok szerepe

（1） cseppfolyósított gáz hajtóanyag (pl. LPG):

         Szobahőmérsékleten folyadékként tárolva, több százszor is kibővül, ha elpárologtatják, folyamatos nyomást biztosítva. Az ilyen típusú hajtóanyag keveredik a tartalommal, és együtt dobják ki.

（2） Sűrített gáztermelők (pl. Co₂, N₂):

         Csak a gáznemű állapotban létezik, és a tartalmat sűrített gáznyomás hajtja, de a nyomás fokozatosan csökken a használat során.

4. A fizika legfontosabb törvényei

  (1) Henry törvénye: A gáz oldhatósága folyadékban arányos a nyomással (magyarázza, hogy a hajtóanyag feloldódik a tartalomban).

  (2) Raoul törvénye: Az egyes komponensek gőznyomása folyékony keverékben befolyásolja a gázosítási folyamatot.

  (3) Adiabatikus tágulás: A hőszívódik, amikor a hajtóanyagot elpárologtatják, ami a tartály felületén (pl. Antiperszpiránsok) fagyáshoz vezethet.

5. Biztonsági és tervezési megfontolások

  (1) Nyomásálló kialakítás: A tartályt úgy tervezték, hogy ellenálljon a légköri nyomásnak (körülbelül 0,5-1 MPa).

  (2) Robbanásvédelem: A magas hőmérséklet a nyomás drámai növekedését (Charles törvénye), tehát a tartályokat '' elkerülje a magas hőmérsékleteket '.

  (3) A környezetvédelem evolúciója: A korai napokban a freonokat (CFC -k) az ózonréteg megsemmisítése miatt fokozatosan megszüntették, és a modern időkben szénhidrogének vagy sűrített gázokat használnak.

6. Példák az alkalmazásokra

 (1) Hajos spray: A hajtóanyagot alkohollal keverik, és a hajtóanyag gyorsan elpárolog permetezés után, és egy stílusú polimert hátrahagy.

 (2) Tűzoltó készülékek: A sűrített gázt a száraz por vagy az égésgátló azonnali felszabadítására használják fel.

Összefoglalás

Az aeroszol -doboz lényege, hogy a hajtóanyag és a tartalom nagy nyomáson történő keverékét tárolja, nyomáskülönbségeket és fázisváltozásokat használva a szabályozott permetezés eléréséhez, a folyadékdinamikával kombinálva az porlasztás elérése érdekében. Ez a kialakítás tökéletesen kiegyensúlyozza a kémia, a fizika és a mérnöki munka alapelveit, ezáltal a modern, kényelmes életmód egyik klasszikus technológiája.